Az utóbbi években egyre több figyelem fordul az álhírek felé. Mértékadó elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az álhírek a valódi híreknél tízszer gyorsabban terjednek az interneten, a közösségi oldalakon. A gazdaságban, az egészségügyben és a mindennapi életben is gigantikus károkat okoznak, miközben az álhírek kitalálói, terjesztői az álhírek által óriási haszonra, politikai előnyre tesznek szert. Nekünk, hétköznapi embereknek figyelnünk kell arra, hogy mit hiszünk el a szemünk elé kerülő hírekből, mert a téves információkkal félre akarnak minket vezetni. Figyelj oda, mit hiszel el, védekezz az álhírek ellen, amíg nem késő!

Az álhírek elleni védekezés egyik módja a tényellenőrzés. A tényellenőrök utánajárnak, hogy a hírekben megjelenő állítások igazak-e, tényleg az mondta-e, akinek tulajdonítják stb. Több tényellenőrző csoport, oldal, szerkesztőség is működik, sőt a hírolvasó közönség maga is ellenőrizheti a gyanús állítások valódiságát. De lássuk be: a tényellenőrzés költséges dolog, de legalábbis időigényes. Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani – mondta Fülig Jimmy a Piszkos Fred, a kapitányban. Vagy lehet?

Az e-mail-szolgáltatók aránylag hatékonyan képesek a kéretlen leveleket, a spameket kiszűrni a beérkező levelek közül. A spamszűrők nem azt derítik ki, hogy a levél címzettjét vajon érdekli-e az adott levél tartalma, hanem azt vizsgálja, hogy a levél szövege mennyire hasonlít azoknak a leveleknek a szövegéhez, amelyeket a címzettek korábban érdektelennek tartottak, vagyis szövegalapú osztályozást végeznek. Szövegosztályozókat más célra is használhatunk, például elkülöníthetjük a pozitív véleményt kifejező szövegeket a negatívaktól (szentimentelemzés), a heves érzelmet kifejező szöveget a semlegestől (emóciódetektálás) vagy a politikai híreket a sporthírektől (tematikus osztályozás). A szövegosztályozók elsősorban a szövegben előforduló szavakat, a szöveg szókészletét veszik figyelembe. Ilyen szövegosztályozót az álhírek szűrésére is lehet készíteni. Ha egy szöveg tartalmazza a háttérhatalom, világméretű, összeesküvés, világuralom szavakat, akkor valószínűleg valamilyen összeesküvés-elméletet ismertet, ami az álhíreknek egy tipikus példája. Az előző mondatban azonban fontos a valószínűleg szó: a szövegosztályozók nem állítják egy szövegről, hogy egy adott kategóriába tartozik, csak valószínűsítik az odatartozást. Mint ahogy ebben a bekezdésben is előfordultak ezek a szavak, pedig szándékaim szerint nem egy összeesküvést akarok leleplezni – feltéve persze, hogy az nem számít összeesküvés-elméletnek, hogy az álhírek kitalálói és terjesztői a saját gazdasági vagy politikai hatalmuk érdekében akarják a hírfogyasztókat megtéveszteni.

És már el is érkeztünk a nyelvészethez! Mivel minden, emberi nyelvvel, beszéddel vagy szöveggel foglalkozó kutatás, fejlesztés és alkalmazás nyelvészetnek tekinthető, ezért a szövegosztályozás is az. A szövegosztályozás egy természetesnyelv-feldolgozási módszer (Natural Language Processing, NLP), még ha nem is tartozik a szigorúan értelmezett „klasszikus” nyelvészethez.

Az álhírek azonban nem csak szókészletükben térhetnek el a valódi hírektől, hanem stílusukban is. Az álhírek célja legtöbbször nem az, hogy tájékoztassák az olvasót valamiről, hanem hogy rávegyék az olvasót valamire, amit egyébként nem tenne meg, vagy lebeszéljék valaminek a végrehajtásáról, esetleg az, hogy összezavarják, dezinformálják az olvasót. Az álhírek ezért nem csak információt közvetítenek, hanem manipulálnak is, a nyelvi manipulációnak pedig megvannak a bejáratott módszerei. A manipulatív technikák felismerhetők a szövegekben, legtöbbször konvencionális formákat alkalmaznak a végrehajtásuk során. Nyelvészeti elemzéssel felfedhetők, hogy a szövegekben található konvencionális elemek milyen nyelvi manipulációt hajtanak végre, és ezáltal jellemezhetőek is az álhírek, megkülönböztethetőek a valódi hírektől.

Ezen szöveg első bekezdésében néhány példát is mutatok arra, hogy milyen nyelvi eszközökre kell figyelni, amelyek manipulálhatják az olvasót. Az álhírek állításaik alátámasztására gyakran hivatkoznak szaktekintélyekre, például mértékadó elemzőkre, anélkül, hogy megneveznék azokat – bár a szaktekintély megnevezése sem garancia arra, hogy ő valóban megfogalmazta az állítást. Egy másik szokásos stratégia az egyes jellemzők eltúlzása (gigantikus kár, óriási haszon), amivel az állítás fontosságát, a helyzet súlyosságát erősítik, így sarkallva az olvasót a mielőbbi cselekvésre. Magát a cselekvést is kihangsúlyozzák, felszólítják az olvasót, hogy tegye meg azt (figyelj oda!, védekezz!). És ezt a cselekvést sem akármikor kell végrehajtani, hanem minél hamarabb (amíg nem késő), mert különben valami baj éri az olvasót (félre akarnak minket vezetni). Gyakori technika még az ún. vakcsoportképzés, amely során az olvasóval közösséget vállal a szöveg alkotója (mi, hétköznapi emberek), és szembeállítja valamilyen másik csoporttal ((ők) félre akarnak (minket) vezetni), és ezáltal megerősíti a mondanivalóját (te is olyan vagy, mint én, te is azt gondolod, amit én). Ez a sorsközösség-érzés tovább erősíthető az olvasó tegezésével.

Az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport azt a célt tűzte ki, hogy feltárja, milyen nyelvi jellegzetességei vannak az álhíreknek, amelyek segítségével és alkalmazásával álhírgyanú fogalmazható meg. A nyelvészeti elemzésekkel a manipulációs nyelvhasználati stratégiákra vonatkozó hipotéziseinket akarjuk alátámasztani, amihez álhírekből és valódi hírekből álló nyelvi korpuszban vizsgáljuk a nyelvhasználati stratégiák nyelvi megjelenési formáit. A nyelvhasználati stratégiákra vonatkozó statisztikai jellemzők segítségével pedig olyan szabályalapú és nagy nyelvi modelleket használó informatikai eszközöket hozunk létre, amelyek tetszőleges szöveg esetében segíthetik annak eldöntését, hogy álhírrel vagy valódi hírrel van-e dolgunk.

A kutatás során felmerülő érdekes problémákról, módszerekről és eredményekről az Álhírnyelvészet blogon is beszámolunk.

#álhírnyelvészet #tényellenőrzés #szövegosztályozás #NLP #manipuláció #nyelvhasználati_stratégia #tekintély #túlzás #felszólítás #sürgetés #félelemkeltés #vakcsoport #tegezés #korpusz