• English (United Kingdom)

MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport

  • Főoldal
  • Előzmények
  • Célkitűzések
    • Tudományelméleti alapozás
    • Nyelvhasználati stratégiák
    • Innovatív eszközfejlesztés
  • Résztvevők
    • Irányító testület
    • A kutatócsoport tagjai
    • Tanácsadói testület
  • Publikációk, előadások
  • Rendezvények
  • Hírek
  • Adatbázisok, alkalmazások
    • MedCollect egészségügyi álhírkorpusz
    • AI egészségügyi álhírfelismerő
    • Mobilalkalmazás
    • Böngészőbővítmény
  • Blog
  • Léteznek-e teljes szinonimák?

    Az álhírek egyik fontos jellemzője az, hogy sok túlzó megfogalmazás található bennük. A túlzásnak, fokozásnak az egyik megnyilvánulási formája az, ha egy eleve túlzó, fokozó kifejezést használunk, azaz olyan lexikai elemet, amelynek már a szótári jelentésében benne van a túlzás, például gyönyörű ~ ’nagyon szép’.

    Az álhírelemző munkánk egyik lépése az, hogy az elénk kerülő szövegekben bejelöljük, annotáljuk a fokozó kifejezéseket. A lexikai fokozás bejelölésén túl az annotátoroknak eg olyan kifejezést is meg kell adniuk, amely az adott szöveghelyen helyettesíthetné az annotált kifejezést vagy arra kicserélhető. Azokban az esetekben, amikor rendelkezésre állnak teljes lexikai szinonimák, ez a feladat maradéktalanul megoldható. Az azonban nem magától értetődő, mit kell gondolnunk a teljes szinonimákról. A diákoknak és érdeklődő laikusoknak szóló ismeretterjesztő írások a következőképpen szokták értelmezni ezt a fogalmat:

    A teljes szinonimák olyan szópárok vagy szócsoportok, amelyek jelentése teljesen megegyezik, és minden szövegkörnyezetben felcserélhetők egymással.

    Általában azt is megjegyzik ezek az írások, hogy ilyen szópárokra vagy szócsoportokra csak kevés példa található. Az illusztrációk között leggyakrabban az autó/gépkocsi, év/esztendő és a kutya/eb szópár szerepel.

  • Álhírnyelvészet? Mi közük van az álhíreknek a nyelvészethez – vagy a nyelvészetnek az álhírekhez?

    Az utóbbi években egyre több figyelem fordul az álhírek felé. Mértékadó elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az álhírek a valódi híreknél tízszer gyorsabban terjednek az interneten, a közösségi oldalakon. A gazdaságban, az egészségügyben és a mindennapi életben is gigantikus károkat okoznak, miközben az álhírek kitalálói, terjesztői az álhírek által óriási haszonra, politikai előnyre tesznek szert. Nekünk, hétköznapi embereknek figyelnünk kell arra, hogy mit hiszünk el a szemünk elé kerülő hírekből, mert a téves információkkal félre akarnak minket vezetni. Figyelj oda, mit hiszel el, védekezz az álhírek ellen, amíg nem késő!

    Az álhírek elleni védekezés egyik módja a tényellenőrzés. A tényellenőrök utánajárnak, hogy a hírekben megjelenő állítások igazak-e, tényleg az mondta-e, akinek tulajdonítják stb. Több tényellenőrző csoport, oldal, szerkesztőség is működik, sőt a hírolvasó közönség maga is ellenőrizheti a gyanús állítások valódiságát. De lássuk be: a tényellenőrzés költséges dolog, de legalábbis időigényes. Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani – mondta Fülig Jimmy a Piszkos Fred, a kapitányban. Vagy lehet?

    Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani

6722 Szeged,
Egyetem utca 2.
enyik@szte.hu

MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport

MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program

Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása alprogram

 

Szegedi Tudományegyetem

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Általános Nyelvészeti Tanszék

Copyright © Yougrids 2026 All rights reserved. Custom Design by Youjoomla.com
Főoldal